Eszembe jutottál

Álmaimban tudod, megáll az idő, és minket vár Az élet nagy játékos, csalfa táncot jár Soha nem adom fel, soha nem adjuk már Tudod, belehaltam vagy százszor már Eszembe jutottál Eszembe jutottál Eszembe jutottál Vagy százszor már Bárhogy is volt, egyszer véget ér a nyár Éjjel az utcát járva eszembe jutottál Gondolsz-e még rám hétfő délután? Lehet kéne pár új lépés a táncpróbán Bárhogy is lesz tudom, nagyon szerettél Kár, hogy minden álmunk egyszer véget ér De már nem érdekel, mit hoz majd a jövő Így élünk mi, a bolond férfi, őrült nő Eszembe jutottál Eszembe jutottál Eszembe jutottál Vagy százszor már Rég nem is tudom, mi a nagyobb gond Most az, hogy eszembe jutsz Vagy az, hogy miért hagyom De néha hiába mondom magamnak Hogy mindig az marad csak, ami maradhat Mert mindig beledöngölsz a betonba Pedig már nem is láttalak mióta Hiába suttogsz, a valóság itt begőzöl Amit nem engedsz el, az felőröl Repülnek a hónapok, de néha Most is a múltban parkolok Ilyen az ember: ami van, az nem is kincs Akkor lesz érték majd, ha már nincs Hát eszembe jutottál ezerszer már Kezdhetnénk elölről, bolond férfi, őrült nő Eszembe jutottál Eszembe jutottál Eszembe jutottál Vagy százszor már