歌詞

Én cipő, te a fűző Egyenruhámon volnál a kitűző Én a zászló, te a lobogás Álmaimban a legkedvesebb horkolás Ha én a nappal, te meg a fénye Ha büszkék rám, te vagy az erénye Lennék az otthon, ha te a melege Gyermekiességemből éltető eleven Te kerékpár, én a kerék Én tanga, te pedig a fenék Te füst, én leszek a parázs Ha a dekoltázs mély, a derék darázs Te az út, én meg az utastárs Mint vonatjegynek a lyukasztás Amíg én húr a hegedűn, te a vonó Szomszéd, mint Amon Tobinnak Bonobo Ha én a nép, te annak is a hangja Ha lennék szó, te ereje, hatalma Volnék az ügyvéd, te bizony a törvény Elnökként nem engedném meg az önkényt Ha én lelkész, te reverenda Soha nem visszaadható szerva Míg én a fehér por, te a szívószál Ha mélyebbre zuhannék, onnan is kihoznál Csak legyen kraft, ha csavarodik a potméter Lehetnél te az "a", én meg a "b" terv Ha te a levél, én azon is a bélyeg Hogy az ragadjon meg csak, ami lényeg Ha te a mozifilm, én lehetnék a trailer A tudatunk a valóságtól messze vihetnénk el Te a mozifilm, én a trailer Csak vigyél el ha tré lel Hol van a lényeg? Nem tudom még A kanapén elfér két személy Van az úgy, hogy félek megköszönni De megtanultam már tőled Kell, hogy így legyen Minden amit látok, amit érzek Ami átok, lehet érdem Mit számít, hogyha veled élem? Te vagy aki felemel, vagy felemészt Ha jó, ha rossz is, te vagy a fele rész Én kérdőjel, te pont a mondat végén Téged a magasság vonz, engem a mélység Szinte kizár, vagy ha szintetizál Kell hogy legyen valaki a híd egyik oldalán Ha én a rossz szó, te számon a fék Aki megtanítasz arra, hogy mit hogyan, miért? Lennék hegyomlás, ha te a mélyvíz Bármi vagyok a te részed kiegészít Ha én a híd, te annak is a partja Egyszínűségemben te volnál a tarka Lehetnék bármi, nélküled nem kell Kár, hogy mikor nem vagy akkor fedezem fel Te a törvény, én a bíró Hogy mindig azt tartsuk be ami nívó Ha te rendőr, akkor én rabló Woop woop, szarul számol a police Te terminátor, én a Rambo, más De ugyanabból a karámból Te a papírpénz, én az apró Minek váltogassuk egymást haragból? Ha én a Duna, te az örvény A kötelezőbe, mit bevállalok önként Ha én a seb, te rajta az öltés Te vagy a legjobb dolog, ami velem történt Ha én a Duna, te az örvény A kötelezőbe, mit bevállalok önként Ha én a nyár hát ki marad a tél? Nélküled elveszne belőlem az aki él Ha lennél térkép soha nem jönnék le rólad Mint sajt a spaghettin, amikor egybeolvad Ha te Pest, én Buda, hogy tudjam minden jól van Én pohárban muslica, te meg a sörhab Te lehetnél a ravasz, én füstölgő puskacső A háborúban az is jó aki luftra lő Lehetnék kanyargó folyó, hadd ne legyek gát Úgy legyünk társak, hogy ne verjelek át! Minden amit látok, amit érzek Te vagy aki felemel, vagy felemészt Minden amit látok, amit érzek Ami átok lehet érdem Mit számít, hogyha veled élem? Te vagy aki felemel, vagy felemészt Ha jó, ha rossz is, te vagy a fele rész Hol van a lényeg? Nem tudom még A kanapén elfér két személy Van az úgy, hogy félek megköszönni De megtanultam már tőled Kell, hogy így legyen
Writer(s): Felcser Mate, Fodor Máriusz, Heilig Tamás, Kamau Makumi, Pető Szabolcs, Szebényi Dániel Lyrics powered by www.musixmatch.com
instagramSharePathic_arrow_out