Háborgó mélység (feat. Opitz Barbi & Missh)

Rémálommá vált Szomorú véget ért Mi szépnek indult rég Túl sokszor karcolt szív Bonyolult harcot vív Semmi nem segít Túl sok mindent áldoztunk már fel Küzdöttünk egymásért Mondd, meddig lesz így még? Most könnyes szemmel halványul a fény Nem nyúl értem kéz Egyre lejjebb húz a mély Háborgó mélység visszahúz Lelkem lángra gyúlt rég Még mindig ég Nem bírok nem gondolni rád Elvesztem Egy árnyék vagyok már rég Tudom, hogy félsz S ezért elmész A messzi távolból szemlélsz Magadhoz hívsz Miközben sírsz Belül még őrült harcot vívsz Túl sok mindent áldoztunk már fel Küzdöttünk egymásért Mondd, meddig lesz így még? Most könnyes szemmel halványul a fény Nem nyúl értem kéz Egyre lejjebb húz a mély Háborgó mélység visszahúz Lelkem lángra gyúlt rég Még mindig ég Nem bírok nem gondolni rád Elvesztem Egy árnyék vagyok már rég Hányszor szóltam, hányszor kértem Nem kellett megváltozz értem Eddig vártam, most túllépek Búcsút intek, már nem félek S rám egy másik vár Egyedül fekszek a sötétben És nem látok fényt Azt hittem biztonságban vagyok De megtörtént Azt hittem, hogy te leszel Az a lány, aki hűséges örökre És majd megment De már látom, hogy nem te leszel Túl sok terhet tettél rám Amit évek alatt építettünk Most tönkreteszel A magányom van velem A félelem meg átölel Bármit megtennék Hogy ezt az egészet Megmentsem, nem tehetem Háborgó mélység visszahúz Lelkem lángra gyúlt rég Még mindig ég Nem bírok nem gondolni rád Elvesztem Egy árnyék vagyok már rég Háborgó mélység visszahúz Lelkem lángra gyúlt rég Még mindig ég Nem bírok nem gondolni rád S kívánom Találj majd más őrangyalt