Menjünk A Marsra

A tölcsérben vanília, Sztracsatella, pisztácia Gombóc olvad én arra Gondolok hogy a jégsapka A sarkkörön így olvad Lehet hogy ez már a jel, Hogy innen menni kell. Menni kell persze csak hova Európa, Amerika, Afrika vagy Ázsia A föld egyetlen egy zuga Sem ad menedéket talán Ha más nem egy másik Planétán. Egy másik planétán, Kezdhetnénk újra Hogy a semmi közepén Maradjon egy apró kép Belőlünk a végén. Induljunk hát kalandra fel, Minket vár a naprendszer Szaturnusz, Vénusz, Jupiter Akadhat számunkra hely Kitűnő életkörülmény, Lakótársnak pár zöld lény. Ha a földön nincs remény Hát menjünk a Marsra Ott már nőnek a fák, építsünk kolóniát A végtelenbe és tovább Ott kezdhetnénk újra Hogy a semmi közepén Maradjon egy apró gén Itt már úgy sincs oxigén. Ha a földön nincs remény Hát menjünk a Marsra Ott már nőnek a fák, építsünk kolóniát A végtelenbe és tovább Ott kezdhetnénk újra Hogy a semmi közepén Maradjon egy apró gén Itt már úgy sincs oxigén.