Olthatatlanul

Az életünk, napok mit körbefont csendben egy édes furcsa hangulat Mit bárhogy őrzünk, egyszer észrevétlen az idő mégis elragad De bármily rég gyúlt fel a múló perc sem mosta el Még ma is lángoló, lelkünkből áradó S olykor csak szótlanul él bennünk olthatatlanul Még mindig végtelen átharcolt éveken S olykor csak szótlanul él bennünk olthatatlanul, pont úgy, mint régen Útjaink időnként másfelé visznek, s te ott vagy célom részeként Kis titkaink, amik csak bennünk élnek, lelkünk összefűzték rég De bármily régen él, minden nap csak többet ér Még ma is lángoló, lelkünkből áradó S olykor csak szótlanul él bennünk olthatatlanul Még mindig végtelen átharcolt éveken S olykor csak szótlanul él bennünk olthatatlanul, pont úgy, mint régen Hu-uh-uh-uh Oh, lángoló, lelkünkből áradó S olykor csak szótlanul él bennünk olthatatlanul, pont úgy, mint régen Úgy, mint régen