Azt hiszem, hogy szeretlek
Lehunyt szemmel sírok
Azon, hogy élsz
De láthatod az istenek, a por
Meg az idő mégis oly súlyos buckákat emel
Közéd-közém
Ilyenkor ágyba bújva félek
Mint a természet éjfél idején
Hangtalanul és jelzés nélkül
Ilyenkor ágyba bújva félek
Mint a természet éjfél idején
Hangtalanul és jelzés nélkül
Olykor elfog a szeretet tériszonya
és kicsinyes aggodalma
Ilyenkor ágyba bújva félek
Mint a természet éjfél idején
Hangtalanul és jelzés nélkül
Ilyenkor ágyba bújva félek
Mint a természet éjfél idején
Hangtalanul és jelzés nélkül
Azután újra hiszem, hogy összetartozunk,
Hogy kezem kezedbe tettem
Kezedbe tettem
Kezedbe tettem
Kezedbe tettem
