Elég

Hallak a távolból, fogadok, hogy ébren vagy Menekülsz a várostól, hogy mindent feladj Látlak a távolból, fogadok, egy jelre vársz Ki se látsz magányodból, kinyitsz, bezársz. Féltesz máskor fel sem veszed, Míg a távolság majd elszeret Kellesz, mint végnek a kezdet, úgy mint az éjnek a hold, úgy mint a lesznek a volt Elég. elég Kellesz, mint könnyek a szemnek, úgy mint a hangnak a csend, úgy mint a kínnak ott bent Elég. elég Hallak, de távolról, beragyog sok emlékkép, Mint parazsak a lángokból, szerteszét Látlak, de távolról, toporog az elmúlás, Kitörölsz az álmokból, a bolondulásig. Féltesz máskor fel sem veszed, Míg a távolság majd elszeret Kellesz, mint végnek a kezdet, úgy mint az éjnek a hold, úgy mint a lesznek a volt Elég. elég Kellesz, mint könnyek a szemnek, úgy mint a hangnak a csend, úgy mint a kínnak ott bent Elég. elég Ajkamra szárad a festék Lassan múlnak az esték Jöjj már, hisz jól tudod nem vár Ez a fénylő mámoros szempár Kellesz, mint végnek a kezdet, úgy mint az éjnek a hold, úgy mint a lesznek a volt Elég. elég Kellesz, mint könnyek a szemnek, úgy mint a hangnak a csend, úgy mint a kínnak ott bent Kérlek ne hagyjuk ennyiben Gyere mondd, hogy kellek és elhiszem úgy mint az éjnek a hold, legyél merész Kérlek ne hagyjuk ennyiben, Gyere mondd, hogy kellek és elhiszem úgy mint a lesznek a volt, legyél merész