Vallomás

Felhőkön szállhatok Mikor a szívedbe láthatok Furcsa találkozás jól tudom De érzem a miénk Valamihez kéne kezdenünk, nem bírom tovább! Úgy vigyáznék rád, mintha őriznék egy csodát Én sem ismerem az okát, Úgyhogy ne keresd te sem, inkább vegyünk ki egy szobát És ha észrevennél, nem tönkretennél, hanem átölelnél Amit neked írtam énekelnéd Biztos, hogy könnyebben lélegeznék Bárki rendezte, nem tetszik a szerepem Írjuk át, úgyhogy te leszel a kedvesem Te vagy a vásznam, a festék, az ecsetem De egy szó is elég talán, a szerelmem Bárányfelhőkön érkezem, érzem, hogy létezem Amikor a tekinteted nézhetem Puha bársony, érzem, hogy simogat És most is szerelemre hívogat (na gyere) Sosem láttam még ilyen szép lányt Nem kell más, én egy életre választok párt Volt, hogy elragadott véletlen vágy De tévedtem és irántad nem éreztem mást Hidd el tudom, hogy te vagy a mindenem A földön rajtad kívül bébi semmim sincs nekem Te vagy a kezdet és a vég, ugyanúgy, mint rég Na, gyere, kérlek szeress még Felhőkön szállhatok Mikor a szívedbe láthatok Furcsa találkozás jól tudom De érzem a miénk Tudom, hogy gondolsz rám, tudom, hogy emlékszel Amikor átszeretkeztük az estéket A tested dallamát baba csak én hallom De te meg az enyémet én ezt bevallom Tudom, hogy nehéz bízni bennem De a szívemet én eléd tettem Remélem elég, ennyim van össz-vissz Hogyha szeretsz, akkor hozzám jössz vissza. Úgy csillogott a szeme, mikor láttam Megdobbant a szívem, bele szerettem egy lányba Hidd el, onnan minden rosszat rég már kizártam De te elférnél benne, had csókoljam a szád Felgyújt benned a vágy, elcsábítottál babám Az Isten nekem úgy küldött, hogy miénk legyen ez a túlfűtött, felgyorsult világ Mágnesként vonz az aurád, Letépném a ruhád! (Letépném a ruhád) Nem hiszek már többé soha múló délibábnak Megtanultam az alvilágnak nincs romantikája Mégis benned láttam meg mit nem éreztem másban A partnerem csak te lehetsz a legutolsó táncban, baby Felhőkön szállhatok Mikor a szívedbe láthatok Furcsa találkozás jól tudom De érzem a miénk Te vagy minden, igen, te vagy a vér Mint a szentelt víz, oldozz fel Fáj a szívem és a lelkem rab Ments meg a gonosztól, ha a vérem hajt Még nem halhatok meg (nem), mert tudom, hogy hazavársz (yeah) Élni akarok, de ha mégis megutálsz Az már nem élet (nem) és ha nem élek, félek. Más nem adná érted az életét Hiába hordozna jobban a tenyerén Minket összeköt a kín, amin átmentünk Nekem teremtett az úr, de az úton eltévedtünk (yeah) Ez a mi halálunk, ez a mi életünk Felhőkön szállhatok Mikor a szívedbe láthatok Furcsa találkozás jól tudom De érzem a miénk Nekem hidd el nem kell más Nekem te vagy a jövőm babám Jöhet vihar vagy napsugár Csak te, egy életen át