kertváros

Megtaszigált a kapu

A kulcsot benne hagyom

Még kicsit, hátha visszajövök

Lassan ébred a nap

A drótról egy nagyobb darab

Galamb

Figyel

Nézi, hogy miért megyek el

Úton a kék vonaton

Elkap az aggodalom

De most azért mégis tovább megyek

Reggel már máshol kelek fel

Nem teljes rémülettel

Vagyok, magam, nekem

Kérlek szívem, annyit kérek

Ne kelljen már mindig félned

Ha else indulsz, honnan tudjam

Mit kéne tenni?

Hogy kell jobban?

Nem tudod meg

Ha nem csinálod

Nem kéne már másra várnod

Nézzél körbe ne csak hátra

És meglesz az okod a boldogságra

Új zajok, új emberek

A kétely még kicsit követ

De te már pontosan jól ismered

Most együtt tévedtek el

Körben szép új helyekkel

Hiszed, vagy sem

Megcsap a friss levegő

Lassan én is megérkezem

Már nem várok rá

Kérlek szívem, annyit kérek

Ne kelljen már mindig félned

Ha else indulsz honnan tudjam

Mit kéne tenni?

Hogy kell jobban?

Nem tudod meg, ha nem csinálod

Nem kéne már másra várnod

Nézzél körbe ne csak hátra

És meglesz az okod a boldogságra

Megtudtam, mert megcsináltam

Nem bánom, ha elhibáztam

Körbenéztem, nem csak hátra

Megvan az okom a boldogságra