Alszik a város, mélyül az ég,
A szomszédok is bambák,
Törökülésben az ablak alatt
Hallgatnám a bandát.
De ma éjjel már nincsen koncert,
A sarki bisztró zárva,
Csak ülök a padlón magamba bújva,
A szívem elég árva.
Kimennék, de nincs idő,
Az éjjel non-stop diszkó,
Unalmában a kávéjába
Tintát tölt az író.
De nincs veszély és nincs sziréna,
Nyugodt a lidércálom,
A párna csendes, a takaró hűs,
én mégis másra vágyom.
Tudom, alszol,
Ha ébren volnál,
A csillagok közt
Barangolnánk,
Körbenéznénk
A felhők csúcsán,
Megszületnénk
Egymás ajkán.
A horizonton fiatalok
Szeretkeznek szépen,
Ádám és Éva az almafáról
Egy almát lop le éppen.
Mi is ennénk egy nagy kosárral,
Ha ott lennénk a fánál,
Most otthon alszol, ha ébren volnál,
Te is erre vágynál.
Tudom, alszol,
Ha ébren volnál,
A csillagok közt
Barangolnánk,
Körbenéznénk
A felhők csúcsán,
Megszületnénk
Egymás ajkán.
Tudom, alszol,
Ha ébren volnál,
A csillagok közt
Barangolnánk,
Körbenéznénk
A felhők csúcsán,
Megszületnénk
Egymás ajkán.
