Gesztenye

Diák lehettél még, mikor mondtad Nem ereszted a tavaszt De győzött az ősz Mégis az a legszebb Mert a szűz hónak látszó avarba Oly bátran zuhantál S megláttál, ahogy kikandikáltam Csak egy gesztenye voltam Ki lehullott eléd Hiába mondtam, ne végy fel Tövist szúrok beléd Hiába voltam csak a termés Hiába szívtelen Szúrni is hiába tudtam Ha nekem fájt mindenem Mondtam, finoman csomagolj ki De te a földhöz vágtál Túl éretlen lehettem még Mikor rám találtál Csak egy gesztenye voltam Ki lehullott eléd Hiába mondtam, ne végy fel Tövist szúrok beléd Meseszerű őszben Mesélni visszavárlak Hol tüskéim helyett Bársonyos ősz hajszálak Üzenik majd ott is A sétányba tiporva: Ezt a burkot rólam letéphetted volna Csak egy gesztenye voltam Ki lehullott eléd Hiába mondtam, ne végy fel Tövist szúrok beléd Csak egy gesztenye voltam Ki lehullott eléd Hiába mondtam, ne végy fel Tövist szúrok beléd