Azt beszélik a városban

43 vagyok és sok mindent láttam Nekem meg volt a gettó és télen sokat fáztam Már nem nyomja a lelkem a nincstelenség súlya De, hogy mit hoz majd az élet, azt csak az Isten tudja Egy olyan országba születtem, ahol a dolgok máshogy mennek A balkáni romantika átírja a trendet Mert hát nincsen munka, nincsen pénz, de a wellnessek meg fullon És törvény írja elő, hogy az elit tovább nyúljon Ha a nagyvárosból kilépsz, megváltozik a világ A vidék kényszert szül, bűnt és aztán imát Ott fiatal kölykök a pénzért mind ölre mennek Fel sem fogva gyerekként, hogy mi az, amit tesznek Háború az élettel, naponta elvesztett csaták Mocskos végrehajtók, hitelbe bukott lakás Paraziták, élősködők, akiket támogat a rendszer Nulla teljesítmény, a mottójuk, hogy vedd el Azt beszélik a városban, egyszer minden megváltozik Aki ma este ott ül a páholyban, holnap majd sietve távozik Azt beszélik a városban, hogy nem tűri tovább az úr És igaz lesz, nem csak álmodtad, reggelre sok fej a porba lehull Büszkén pózolunk az Instán, Oroszország meg Dagesztán Csak a vodka helyett pálinka megy, meg tablettás bor tisztán Nem lovagolunk medvén, hanem ki lőjük a faszba És a vadászkiállításon majd beöntjük viaszba Proli picsák férjei milliárdokkal a zsebben 8 millió hetente csak a Farfetch rengetegben Az másik parizerrel pózolgat, meg kamuzik a népnek Szembeköpi a sajátjait, ha úgy hozza az érdek Vajon melyik az az oldal, amelyik neked jót akarna Melyik segít igazán, melyik nem lép a nyakadra A kiöregedett komcsi, akinek nem jutott a húsból Vagy a kamu keresztény, akivel az ereszen lecsúszol Csak pofázik mindegyik, mert abból van lé És csak potyázik a pénzünkön a sok csőcselék Mindegy, hogy jobbra vagy balra húzod be az x-et Mert semmik nem vagyunk, csak a színházukban díszlet Azt beszélik a városban, egyszer minden megváltozik Aki ma este ott ül a páholyban, holnap majd sietve távozik Azt beszélik a városban, hogy nem tűri tovább az úr És igaz lesz, nem csak álmodtad, reggelre sok fej a porba lehull Azt beszélik a városban, hogy a fal megint felénk dől Pedig az ölünkbe hullanak a csontvázak a szekrényből Azt beszélik a városban, hogy a sötétség betemet És a kiéhezett dögkeselyűk már ellepték el az eget Mindenki jobban, mindenki tudja Rá van írva a homlokunkra Minket a félelem dróton rángat Csontot dobnak, betömik a szánkat Mindenki sír, de mindenki szórja Sok az eszkimó, kevés a fóka Mindenki látszat, mindenki boldog Záporoznak az öngólok Mindenki jobban, mindenki tudja Rá van írva a homlokunkra Minket a félelem dróton rángat Csontot dobnak, betömik a szánkat Mindenki sír, de mindenki szórja Sok az eszkimó, kevés a fóka Mindenki látszat, mindenki boldog Hölgyeim és uraim, itt jól mennek a dolgok Azt beszélik a városban, hogy ez a vihar előtti csend Ami tegnap még abszurdnak tűnt, az mára már napirend Az beszélik a városban, hogy ünneplik a barmokat Akik a meghamisított tények hátán élezik a karmokat Azt beszélik a városban, hogy a fal megint felénk dől Pedig az ölünkbe hullanak a csontvázak a szekrényből Az beszélik a városban, hogy a sötétség betemet És a kiéhezett dögkeselyűk már ellepték el az eget