Odanézz

Ah... Enter the Sör És Fű Ez bejön minden tesónak Mindenki itt van? Mindenki bent van? Gyertek be! Mindenki bent van már? Sör És Fű (Sör És Fű) Spanoknak, a csajoknak (járom az utam, és átkarol a magány) minden tesónak Szlengelgetünk, figyeld a szlenget! Járom az utam, és átkarol a magány Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány Járom az utam, és átkarol a magány Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány Járom az utam, és átkarol a magány Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány Járom az utam, és átkarol a magány Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány Az időn és a teren kívül gyere velem! Légy a felem, ha Te is úgy érzed, hogy mély a verem (tesó) Add a kezed! Laca vezet, amit eddig hittél: reset Kezdődjék egy új fejezet! Ne csak nézz, mert csak mész, és ha ütközöl Szitkozódsz, ahelyett, hogy megértenéd, mit közöl az élet Van, ki ígér minden szépet De mégis figyel téged, helyetted lépked A fejed felett, látom, tojod Te le De mi bajod velem, ha a fejed tolom tele? Rakom bele, gyere velem, láss egy új szemmel Mert csukott szemmel többet látsz, mint 20 ember! Vagy mint száz szempár, van mit nem foghat a kéz Sok azt hiszi, lépni kész, itt mégis megtorpan az ész Benned is ott a félsz, hogy nem tudod, meddig élsz De így soha nem leszel egész Járom az utam, és átkarol a magány Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány Járom az utam, és átkarol a magány Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány Járom az utam, és átkarol a magány Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány Járom az utam, és átkarol a magány Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány Nincsen bennem félelem Együtt ragyog a fényem meg a négy elem, az ütemeket négyelem A temetlen múlt nyomott hagyott a lényemen De tényleg nem változtat ez a lényegen, a tényeken már semmit Rengeteg a hamis tan, a pillanat, csak amid van És elillan, ha nem vagy ott, így még nekem se higgy! Ki nem figyel a jelekre, az élet annak kalitka Segíts magadon, és minden megsegít! Ugyanaz fent mint lent, kint mint bent De nem mindenkinek: FREE REKO, várunk, Tesó, őrizd a hited! Amíg őrizzük a lángot, mert a tűz nem égeti meg magát Látod, és ez hatással van Rátok Mikor azt hiszed, hogy sínen, sőt, hogy nyeregbe' vagy De ha nem alkalmazkodsz végig, akkor az élet lehagy Csak zenélünk és magáért a zenéért Sör és Fű, egy pillanat ezer évért Járom az utam, és átkarol a magány Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány Járom az utam, és átkarol a magány Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány Járom az utam, és átkarol a magány Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány Járom az utam, és átkarol a magány Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány