Az Ember

Amikor Isten az embert megteremtette, maga is elcsodálkozott Azt mondta: "Úgy alkottam, hogy testében is szellemi legyen S íme: Testivé lett szellemében is" Ma reggel arra keltem, hogy kihánytam a lelkem 21 gramm tűnt el, hét napig vedeltem Kilenc ördög cibált le a pokolba álmomban Visszadobott a flashback a XIII-ba (peace) Ha az arany a sárban is arany, maradj tőlem távol! Vagy, ha nagyba vagy szakadjon az agyad ettől ketté Akkor jöttünk, mikor te pont mentél Hidd el megtérsz, vagy megtép az ellentét Az mondták, hogy meg fog ártani, meg hogy vigyázzak Figyelem, hogy ki lázad, ki izzad, kié az alázat Úgy érzem démonok lesik minden hibámat Az ember esendő, erős testi vágyak Az ember parázna, az ember kívánja Ahelyett, hogy kivárna, rámar, mer' imádja Ötletem támadt, hogyan térjek végre magamhoz De ami, ahhoz kéne már túl elkalandoztam hozzá Idegen gondolatok mentén Régen hittem abban, hogy pont én megmenthetném És a lehetetlennel játszik az elmém Mikor az értelmet keresi minden eltér "A létezés önmagának egyszerre alanya és tárgya" Csak kötelet emelgetek az akasztottaknál Ha felvázolnám a terveket kapaszkodhatnál Asszem' már rég nem a kamaszkor hat rám Hadd lám mindenki klimaxol, de kimaxol a klán mindent is Ezután is Idefigyelj kistesám, mer' friss tananyag van a listán Ami nincs meg neked De ha meg van se kell, hogy leints, csak legyints mindenre Vagy egy incheset mér az élet az énedre Ami csak egy cringe, így éled (éled?) Tudom, hogy túl sok itt az ígéret (tudom) Ami nem egy napig érett (unom)