Éjjel a főutcán

Tudom, tele van gonddal mind a két kezed De amint megbocsátasz, az egészet átöleled Szokatlan még a bolygónk, többit nem ismerem Pont ezen van egy hely, ahová mindig jöhetsz velem Elbújni, felmászhatsz sok panelház falán Éjjel a főutcán kozmikus a magány A tinik a tópartra járnak Szerelmesnek lenni El se ballagtunk még, innen tovább szöktem Menekülök vissza, túl nagy a világ mögöttem Díszlet ez a sok ház, téglája mind emlék A kedvenc helyünk nincs már, de leülhetünk mellé Félig kész hasonlat az üres vidámpark A szüleink játszanak, ez is örökké tart A tinik a tópartra járnak Szerelmesnek lenni Nem baj, ha nem a régi, csak mindig itt legyen Változhat felőlem, amíg nem idegen Nem baj, ha nem a régi, csak mindig itt legyen Úgyis mindenhova magammal cipelem Nem baj, ha nem a régi, csak mindig itt legyen Változhat felőlem, amíg nem idegen Nem baj, ha nem a régi, csak mindig itt legyen Úgyis mindenhova magammal cipelem Az ország almafáját így kell nevelgetni Hogy a tinik a tópartra járnak