Összetört Emlékek (feat. Deniz)

Szólhattál volna, mielőtt elmész tőlem Annyira fáj, annyira rossz, rájöttem mit Rontottam el, mit hagytam benned Összetört emlékek közt kellett elmenned Mikor kellett volna, nem fogtam a kezedet Vénülő fejemmel elrontottam egy életet Azzal, hogy nem voltam ott mikor szükséged volt rám Drága Kincsem, Lelkem, ez lett az én nagy hibám Istenem ez a lélek nem azért született le, hogy az én bűneimet helyettem elszenvedje! Inkább százszor égtem volna el a pokol bugyrában, hozd vissza életemet, kérlek újra hadd lássam! Szólhattál volna, mielőtt elmész tőlem Annyira fáj, annyira rossz, rájöttem mit Rontottam el, mit hagytam benned Összetört emlékek közt kellett elmenned Sok élmény, sok emlék mik hozzád kötnek egy életre, megbántam már párszor, de semmi nem történik véletlen Az én hibám, ezt vállalom, mert nem vagyok könnyű eset, de őszintén, úgy hibázni nem nehéz ha folyton azt lesed, hogy mit teszek, hogy hol vagyok Kivel és miért beszélek, meg hogy, hol leszek, mikor jövök? Jobb lesz ha szembe nézek minden haraggal, meg magammal Van, hogy csak ártok a szavakkal Én megyek Mert minek maradjak, ha senki nem marasztal. Eltelt pár év és csak gyűlik bennem a sok harag. Nincs már semmim, csak fájdalom mi megmaradt Az agyam játszik velem, dolgozik a bűntudat Néha olyan, mintha hallanám a hangodat Szólhattál volna, mielőtt elmész tőlem Annyira fáj, annyira rossz, rájöttem mit Rontottam el, mit hagytam benned Összetört emlékek közt kellett elmenned Szólhattál volna, mielőtt elmész tőlem Annyira fáj, annyira rossz, rájöttem mit Rontottam el, mit hagytam benned Összetört emlékek közt kellett elmenned