Mi Ilyenkor Szoktunk Sírni

Az ország másnapos Éppen szenved Fogd a kezem, El ne engedd! Zörög a haraszt Nincs vész! Csak egy melegítős, Fuxos paraszt, Mint egy kormány, Mintapolgár Szűz Máriát is A mellére varrta. Csak egy pár napig volt rajta. Viszketett és elvakarta. Kiváltságos tekintet Ő, tehát Seggfejnek tekinthető Aki parancsokat oszthat És bárkit kifoszthat Jólehet az emelvényen állva Öntelten Istent eljátszva Ennél rosszabb már nem jöhet De még csak most kezdődik a játszma Térden állva Mondd Miért nem látsz? Mondd miért nem hallasz? A mellény megvéd Mégsem vallasz! Minden utolsó nap ünnep A becsület halálhörög Na mi ilyenkor szoktunk sírni Mikor az egész világ röhög! Ott egy csikk Vedd fel, Csúszópénz Vedd el, Félrelép Kend el, Tisztesség Nem kell. Ha nem kell Kéri más, Legyél vak Ne is lásd, Ha kínos Mélyre ásd, Ha kérdik Szádat tátsd, Vond a vállad, Nincs nálad, Hazudj Hogy csak párat, Elvarrtál Minden szálat Az ember Belefáradt Mondd miért nem látsz? Mondd miért nem hallasz? Mondd mitől tartasz? Miért ordítanál?! Refr. (2×)