A Füredi Anna-Bálon

A füredi Anna-bálon szól a zeneszó Lesz is ottan dínom-dánom, szép muzsikaszó Ketten ültünk egy asztalnál, ő és én magam Nem is szóltunk mi egymáshoz, nem is volt szavam Egyszer aztán asztalunkhoz jött a vén cigány Megkérdezte: "Mi a nótád édes kicsi lány?" De a kislány halkan, csendben csak ennyit felelt "Nincsen nótám, és a nótát nem is szeretem" Akinek nótája nincsen, annak szíve sincs Ha nem hiszel a nótában, szívedbe tekints Lesz egy fiú, kinek nevét titkolni fogod És ahol majd senki se lát, meg is siratod Egyszer aztán hallottunk egy igen nagy csodát Gazdag úrfi vette el az édes kicsi lányt Fehér kocsi várta őket a templom előtt Nem is láttak a faluban ilyen esküvőt Kilenc szobás palotába vitték az új párt Körülöttük a sok szolga lábujjhegyen járt De a kislány így sem boldog, könnyes a szeme Mert a kertből felhangzik az ismerős zene (hogy) Akinek nótája nincsen, annak szíve sincs Ha nem hiszel a nótában, szívedbe tekints Lesz egy fiú, kinek nevét titkolni fogod És ahol majd senki se lát, meg is siratod Messze földre mentem én, hogy elfeledjem őt Búcsúzóul megállok a fogadó előtt Benézek és mit látok a tomboló tanyán? Az édes kislány játszotta egy kopott zongorán (hogy) Akinek nótája nincsen, annak szíve sincs Ha nem hiszel a nótában, szívedbe tekints Lesz egy fiú, kinek nevét titkolni fogod És ahol majd senki se lát, meg is siratod Akinek nótája nincsen, annak szíve sincs Ha nem hiszel a nótában, szívedbe tekints Lesz egy fiú, kinek nevét titkolni fogod És ahol majd senki se lát, meg is siratod