Szennyes (feat. Szokratesz)

A szennyest dobd ki a szennyszesbe A szennyest dobd ki a szennyszesbe A szennyest dobd ki a szennyszesbe A szennyest dobd ki a szennyszesbe Ezer éve de emlékeszem az éjjelre Amikor apám anyám fejét szétverte. Veszekedés, sírás, fater lelép, Anyu zokogva kért: soha ne legyek ilyen szemét! Elválnak fogtam a húgom kezét, Olyan mintha tegnap történt volna az egész. Előttem van töröltük egymás szemét, Egy óvónői fizetés két gyerekre kevés! . Az én apám hétvégi, A depótól a migrén anyám fejét széttépi. Csak sírtam mellette mert ő is sírt, Iszonyat amit a kölykéért egy nő kibír! Emlékszem, sok dologra ami szomorú, Nem tudom leírni, ahhoz túl bonyolult, Emlékszem nagyfaterra amikor borozunk, és mikor a sírjára teszik a sok koszorút. Mindennek csalódás a vége, Elrepült az idő, semmi nem olyan mint régen. Túl sokra emlékszem amire nem akarok, Kiteregetem a szennyest, ez a feladatom! A szennyes, mikor azért hazudtam hogy szeressenek, A szennyesbe dobom most az összes kamu szerepemet, A szennyes mikor megbántottam minden szerettemet, Ha ok nélkül ítélkeztél előre egy ember felett. A szennyest dobd ki a szennyszesbe A szennyest dobd ki a szennyszesbe A szennyest dobd ki a szennyszesbe A szennyest dobd ki a szennyesbe Fasza gyerek akartam lenni az lett a dogma, Hogy minden spanommal rászokunk a könnyebbik drogra Jót tett az önbizalomnak, megnőtt a bolha, Egy két hónap után kóstoltam bele a porba, 5dik emelet, nappali, fürdő konyha, A kevés zsebpénzemet mindig ki pótoltam, csórtam, Mindig arra mentem amerre vitt el a csorda, Észre se vettem, a barátok hulltak el sorba, Ha nem volt elég pénzem, akkor a koccintós borba Menekülten a telepen hol a fény is csonka Hamisítás, lopás, lebukás akkor már tudtam, Le kell tennem, mert nekem egy másik út van, Akkor jött a kung-fu a legmélyebbkor a kútban, Elindultam jó irányba, de 17 múltam, Egy év az érettségiig, semmit se tudva, Látni egy új jövő képet, teljesen furcsa, Éveket basztam el a cigiket gyújtva, Egy évem maradt h mindent elkezdjek újra, Elmúltak a haluk így éreztem magam újnak, Köszönöm azoknak ki mellőlem el nem hulltak