Szánkózás

Hallgasd, hogy völgyön, havason

Csengőnk dala hogy száll!

Friss hóban száguld velünk ez a

Szélnél is sebesebb szán.

Ott lenn a lejtő peremén

Áll sok fiú és lány,

Ujjongó hangjuk öröme ma

Eljut az egekig tán.

Gyere nézd, gyere nézd,

Gyere szédülj el!

Oly gyönyörű szép!

Hó kavarog és szikrát szór a jég.

Gyere hát, gyere hát,

Gyere bújj mellém!

Fogd kezem és nézd,

Hold ragyog és a fényben szánkónk

Meseországhoz ér.

Szél fújta arcunk kipirult,

Szebb út sose volt még.

Egymáshoz bújva suhanunk,

És álmodunk gyerekekként.

Élvezd az út, hogy kanyarog,

Nincs jobb, ugye ennél!

Meglátod lesz más csoda is.

Ha holnap is velem jönnél!

Benn a házakban már száz és száz kis gyertya ég,

És a fák alatt hány ajándék és mind-mind szép!

És már szól is a dal, sok gyermekhang úgy

zeng, hogy nincs megállj,

És a gesztenye sül, a tortán marcipán...

nyam, nyam, nyam!

Ezt a boldog érzést vártuk mind és úgy hat ránk,

Mint a frissen forralt kávé és a mézesfánk.

Ennyi gyönyörűséget máshol tán csak festett képen látsz;

Oly csodaszép, így marad emlék veled a szánkózás,

Oly csodaszép, mind ami történt veled a szánkón...

Hallgasd, hogy csengők hangja

cseng-bong, és hogy száll!

Friss hóban száguld gyorsan

Szélként suhan egy szán.

Ott lenn a lejtő végén

Vár sok jó barát,

Ujjongó hangjuk szinte

Hajtja a suhanó szánt.

Gyere nézd, gyere nézd,

Gyere szédülj el...

Szél fújta arcunk kipirult...