Szép Júlia

Pár ház volt köztünk, s talán egy-két év És hozzád kölyök voltam még. Féltem, ha mondanám, csak nevetnél, S féltem, hogy észrevetted rég. Hányszor indultam el hozzád, S te mindig, mindig siettél. Hosszú autókban vártak rád, S nem hittem el, hogy nincs esély. Emlékszem, megfogadtam - nem is baj -, Lesz nevem s pénzem egyszer még. Fények közt állok s halkan szól egy dal, S akkor majd te is szeretnéd. De a sáros kis utcánkban, Épp csak egy-két lámpa ég. Én mindig fáztam, ha rád vártam, Tél illatát érzem még. Szép Júlia, szép Júlia, Talán már rád sem ismernék. Szép Júlia, szép Júlia, Maradj hát mindörökre szép. Árnyékba rejtőzik a nézőtér, A szívem hangosabban ver Úgy látom néha, mintha itt lennél, Bár tudom, sosem jöttél el. És egy távoli utcában, Talán sok fényes lámpa ég. Álom autókban rád várnak, Vissza sem nézel már rég. Szép Júlia, szép Júlia, Talán már rád sem ismernék. Szép Júlia, szép Júlia, Maradj hát mindörökre szép. Szép Júlia, szép Júlia, Talán már rád sem ismernék. Szép Júlia, szép Júlia, Maradj hát mindörökre szép.