Mondd annak jobb, aki hazatakarodik
Mert nélküle alszik a párja
Vagy annak jobb, aki elmaradozik
És nincs, aki miatt megbánja
Annak jobb, aki újra de újra
De újra megírja magát
Vagy annak jobb, aki kitart
A körvonala mentén
Ha már azt oly' jól kitalálta
Annak jobb, aki belecsavarodik
Hogy nem vele remeg ma az ágya
Vagy annak jobb, aki belemagyarázza
Hogy már benőtt a feje lágya
Annak jobb, aki csak annyit veszít
Amennyi soha nem a vég
Vagy annak jobb, aki mélyre esett
De most visszajött, és újrakezdheti még
Akinek a fény túl éles
Nem passzol a valósághoz
Úgy lesz jobb, ha a sötét oldalt
Megunja magától
Annak jobb, aki itt már mindent látott
Látott, és a sötét oldalt megunta magától
Annak jobb, aki többet akarna
De vigyáz rá a barátja
Vagy annak jobb, aki barát híján
Boldogan rohan a halálba
Annak jobb, aki mindig megérti
És nem haragszik sosem
Vagy annak jobb, aki folyton összeveszik
Hogy a célját biztosan érje el
Akinek a fény túl éles
Távol van a valóságtól
Úgy lesz jobb, ha a sötét oldalt
Megunja magától
Annak jobb, aki itt már mindent látott
Látott, és a sötét oldalt megunta magától
Annak jobb, aki itt már
Itt már látja
Látja, hogy lesz ebből élete
Legjobb éjszakája
Annak jobb, aki itt már mindent látott
Látott, és a sötét oldalt megunta magától
Annak jobb, aki itt már
Csak táncol táncol táncol
Táncol, mert a sötét oldalt megunta magától
