歌詞
Régen úgy gondoltam még,Nekem a végtelen csak a határ, És sok új kalandra vágytam.Jó volt egyedül, Repülni szabadonÉs majdnem elhittem, azt hogy értem van a világ!Egyszer csak itt voltál, Azt mondtad rám vártál, És, velem tovább jönnél, Bármi is az iránySzoríts úgy, hogy azt érezzemNem kell más, haza érkeztemSzoríts még, és az úton légy A társam!Felhőn szállunk továbbDe néhány vihar a földre rántAztán majd újra nap süt ránkLesz sok akadályS jönnek a pofonokAz a fontos, hogy jó kézben legyen a kormányS amiről álmodtálItt van, és csak ránk várMost már elhiszem, azt hogy Miénk lehet a világ
Written by: Szolnoki Péter, Tamas Torok
