Fények nélkül

Üdvözlünk a játékban Felkészültél? Start Árnyék volt minden énem De már csak ez maradt Széthullásba fojtok mindent a végén Fölvillan most a fejem fölött Egy ismeretlen fény és elvakít Csak színeket fest és majd elfakít Így nem látok már magam elé Ez pont úgy vonz mint ahogyan taszít Ha ellenzem még rám is kacsint Egy átlátható egyszerű ellenérv Hogy miért? Miért kéne hinnem neked? Miért pont neked? Árnyék volt minden énem De már csak ez maradt Széthullásba fojtok mindent a végén Szemben magammal Ha egyszer valahogy mégsem jutok el Tőled messzire innen Akkor emléknek itt van a képem Én épp most lettem tiszta legbelül Ha egyszer mégsem sikerül újra kezdenem Majd a szellemem megmarad Mint egy régi emlék a könnyedben Szép lassan lecsorog és érzed Folyton törlöd, rémlik majd Hogy én voltam ellenem Csak én Árnyék volt minden énem De már csak ez maradt Széthullásba fojtok mindent a végén Szemben magammal Ha egyszer valahogy mégsem jutok el Tőled messzire innen Akkor emléknek itt van a képem Én épp most lettem tiszta legbelül Én inkább lennék magamban egyedül Én épp most lettem tiszta legbelül Árnyékom vagy, csak egy árnyék Árnyékom vagy, és fáj már a fény Fájt, hogy nem volt már semmim a kézben És volt hogy mindenkit bántottam És így hogy nem vagy már mellettem Én mindent leromboltam