Amúgy mostanában minden álmom lucyd

Tudod, ettől nem tudok szabadulni

Csak fekszem, az egész szoba úszik

Alvásparalízisem van, és én vagyok a túsz itt

Amúgy mostanában minden álmom lucyd

Tudod, ettől nem tudok szabadulni

Csak fekszem, az egész szoba úszik

Alvásparalízisem van, és én vagyok a túsz itt

Önmagamban szeretlek, de te rád vigyázva

V-visszamegyek végül terápiára

Megint tele van a bag, megint terepen a báttya

Félek magamtól, mint a gyerekek az ágyban

Én vagyok a plafonon a szemeid a gyárban

Én vagyok ma valakinek titokban az álma

És én vagyok a gondolat, "a szuicid, de gyáva"

Én vagyok a fekvő tetem az éjszakában

Én vagyok a "menjünk" és én vagyok a "nincs kedvem"

Én vagyok a hitem és a kérdőjelem Istenben

A gondolat vagyok, végig leghidegebb

És én vagyok a tett után hetekig lelki beteg

Tudod, nekem elhiheted, megint utálom a telet

Unom utánad a teret, utálnak a terek

Hogyha nélküled kimegyek, körbekerítenek

Megint szörnyetegig megyek

Magamban megint körbekerítenek

Megint magamban körbekerítenek

Nekem már nem terítenek

A spanjaim terítenek

Unom utánad a teret

Nem hiszem, hogy kimentenek

A producerek kimentenek (yeah)

Elhagyom a repteret

Unom utánad a teret

Amúgy mostanában minden álmom lucyd

Tudod, ettől nem tudok szabadulni

Csak fekszem, az egész szoba úszik

Alvásparalízisem van, és én vagyok a túsz itt

Én látni akarom majd a gyerekeink

Látni a hasad, ahogy kerekedik

Én a világot akarom és az eredetit

Egy helyet, ahova ma csak a zene repít

Látni akarom majd a gyerekeink

Én látni a hasad, ahogy kerekedik

Én a világot akarom és az eredetit

Egy helyet, ahova ma csak a zene repít

A nevem Ádám