Ne Mondd (Hogy Nincs Remény) [with Maróthy Zoltán, Zavodi Gabor, II. Lengyelfi Miklós & Tiba Sándor]

Ne mondd, hogy nincs igazság s nem is lesz itt már soha Törvényes rend a sorsunk, s nem mostoha! Ne mondd, hogy nincs jövő és nincs több remény! S nem vigasztal sem ének, sem költemény Ne mondd, hogy fenn a Várban, a gyógyszer Végleg elgurult Hamis a festett képen a hősi múlt! Ne mondd, hogy szembenézni mindenki fél! Hidd el, hogy megfordulhat egyszer még a szél! Ne mondd, hogy fáj, Ne mondd, hogy kár, Ne mondd, hogy minden hiába már Ne mondd, hogy fáj, Ne mondd, hogy kár, Ne mondd, hogy minden hiába már Lesz még egyszer új tavasz És lesz még szép a nyár, Az édes napsugárból nekünk is jár! Ne mondd, hogy készen állsz az útra Hogyha menni kell! A táltos új ruhája nem érdekel! Ne mondd, hogy téved az, ki szebb jövőt remél! Hidd el, hogy megfordulhat egyszer még a szél! Ne mondd, hogy fáj, Ne mondd, hogy kár, Ne mondd, hogy minden hiába már Ne mondd, hogy fáj, Ne mondd, hogy kár, Ne mondd, hogy minden hiába már Lesz még egyszer szép a világ Nem adjuk fel! E földön élned is lehetne – nem csak halnod kell! Ne mondd, hogy fáj, Ne mondd, hogy kár, Ne mondd, hogy minden hiába már Ne mondd, hogy fáj, Ne mondd, hogy kár, Ne mondd, hogy minden hiába már Ne mondd, hogy fáj, Ne mondd, hogy kár, Ne mondd, hogy minden hiába már Ne mondd, hogy fáj, Ne mondd, hogy kár, A napsugár nekünk is jár!