Utolsó Év

Utolsó év, elmúlik a nyár Figyelnek bennünket, közel a határ Készülj az útra, nem lesznek fegyverek Egyedül megyünk, ahogy a többiek Mindenki menekül, elöl a félelem Átsüt a nap, átsüt a hegyeken Elõl a félelem, hátul a fájdalom Utolsó szó a néma szájakon Lehunyom a szemem, én nem akarok látni Búcsúzik a vezér, én nem akarok várni Gyáva vagyok én is, halott aki marad Halottak a hõsök, de én sosem voltam az Holnapra vége, figyeld a két kezet Integet, neked adja a jeleket Nézd, csak nézd, ennyi év után Nem felejt, újra rád talál Nézd, csak nézd, túl a hegyeken Ránk ragyog valami keleten Indulunk, te meg a félelem Nem marad semmi érzelem Lehunyom a szemem és látom a holnapot Mindenbõl elég mind a két oldalon Elmegyünk, vár a képzelet Elmegyünk, én sosem voltam itt! Üres az ország, menekülj el! Jöjjön, aminek jönnie kell! Tombol a vihar, a forradalom Mások jönnek más utakon Nincsen helyed, nincs szereped Elvesztetted az emberedet Üres az ország, menekülj el! Jöjjön, aminek jönnie kell! Jobb lesz, hidd el, a csillagokon Még egy csillag a váll-lapodon Üres az ország, ki lesz a hõs? Ki marad itt, ha eljön az õsz? Mi lesz, ha látom, mi lesz, ha nem? Rohadt világból nem kell nekem Lobog a máglya, viszi a szél Egy elhagyott ország aludni tér Hõs leszek én is, ha hõs, aki lát Mindenki védi a maga igazát Hõs leszek én is, ha hõs, aki lát Te csukd be a szemed és fogd be a szád Aludj!