Aj-Jaj, Fekete Vonat

Amikor elhagyott, azt hittem meghalok, jaj úgy fájt. Kerestem szüntelen, vajon hol lelhetem őt, Kicsike állomás, ő az egy villanás jegyet vált, Vissza se nézett eltűnt a szemem elől. Refrén. Haj-jaj, fekete vonat! Elvitted a páromat. Ennyit ér a szerelem: Porig ég, csak a füstje marad. Tudtam, hogy vége lesz, néha az ember ezt megérzi. Biztatom csak magam, nagy dolog, majd találsz mást, Annyi a baj úgyis, minek még ezzel is tetézni? De könnyű azt mondani, hogy ne lássuk egymást. Üres az állomás, vonatát senki más nem várja. Együtt volt szép a nyár, gondolatom csak ott jár. Mióta nem szeret, ám a szerelmemet elvárja, Semmit sem érdemel, az nem érdekel már. Haj-jaj, fekete vonat! Elvitted a páromat. Jön majd egy újabb szerelem, De a nóta a régi marad, De a nóta a régi marad, De a nóta a régi marad.