A varázshegyen innen és a varázshegyen túl
Éldegél egy idióta nem olyan nagy úr
Nincsen néki senkije és semmije e földön
Ő maga a Fekete Lamoure
Fekete Lamoure... miamor...
Hajnalgyári munkás ő és igen későn kelő
Ha kigyúlnak a reklámfények akkor jön csak elő
Szomorú szíveket keres és ha végül talál
Fekete kezekkel ölel ő
Mer' ő a Fekete Lamoure... miamor...
Most megrezzen az égbolt és abból aláhull
Egy félvilági szerető
Alsóváros alján felborul a fény
Fekete a mosolya és fekete a szeme
Éjfekete szíve már a bánat eledele
Itt a vége fuss el véle - bocs hogy van a halál
Ez a mese fekete mese
A fekete l'amoure... miamor
Voltál te is ifjonc és bohó
Féktelen fekete felhőket betörő
Angyalka a világ tetején
Most megrezzen az égbolt és abból aláhull
Egy félvilági szerető
Alsóváros alján felborul a fény
