Az Otthon Az Valami Mas

Álltam a huzatos hallban, Fáradt és idegen voltam. Nem volt aki hozza a kulcsot, A portás aludt a pulton. Lassítva ébredt, árthat a nagy rohanás. Mondtam, ha lendít a bolton, Pár napig itt leszek otthon. Nézett üveges szemmel, Viccelsz? Nézz körül, ember! Ezek csak házak. Az otthon az valami más. Később a bárban egy helybeli lány Tudta, hogy egy mosoly több a szavaknál. A zenekar játszott, csupa régi dal szólt. És valamit éreztem, ami igazi volt. Áruld el, kértem, csak a neved talán. Campari Juice, mondta és nevetett rám. Jártam a hajnali várost, újból nem voltam álmos. Utcák ébredő fényben. Néztem és azt hittem értem; Ezek csak házak. Az otthon az valami más. Tíz év úton és közben. Lassan megtelik a könyvem. Végig gondolom sorban, Hányszor hány helyen laktam. Házak és házak. Az otthon az valami más. Akkor ott jó volt, hogy látta a lány, Egy mosoly sokkal több lehet a szavaknál. A zenekar játszott, csupa régi dal szólt. És valamit éreztem, ami igazi volt. Áruld el, kértem, csak a neved talán. Campari Juice, mondta és nevetett rám. Akkor ott jó volt, hogy látta a lány, Egy mosoly sokkal több lehet a szavaknál. A zenekar játszott, csupa régi dal szólt. És valamit éreztem, ami igazi volt. Ha asztalod, ágyad akad ott, ahol jársz, Hívhatod otthonnak, de az valami más. A zenekar játszott, csupa régi dal szólt. És valamit értettem, ami egyszerű volt. Ha asztalod, ágyad akad ott, ahol jársz, Hívhatod otthonnak, de az valami más.