Kifacsart citrom

Iszom a kávém hidegen átsuhan a bánat a szívemen Nem jöhet vissza a pillanat '89-ben egy híd alatt Nem zavart minket semmi sem Holdfény táncolt a hűs vizen Ki hitte volna hogy így alakul Vártuk a hajnalt a rakpart kövén Gyanútlanul Kihull kezemből az üres pohár Vállamra fekete lepke száll Kiszáradt mederben araszol az éj életem lerágott dinnyehéj életem huzatos váróterem Hamis lapokkal játszik velem A rovott múltú jelen idő Nem vési kőbe nevemet A savas eső ó ó a szép jövő Sajnos kifacsart citrom ó ó a földgolyón én már nem vagyok itthon ó ó néha jó néha rossz a vége ó ó egy léghajó Némán zuhan a mélybe Tolat a remény a síneken átsuhan a bánat a szívemen A fénysorompó vörösre vált Pengeti egyedül a halál dalát Saját magának az ágyamon A szavakon túli fájdalom ó ó a szép jövő Sajnos kifacsart citrom ó ó a földgolyón én már nem vagyok itthon ó ó néha jó néha rossz a vége ó ó egy léghajó Némán zuhan a mélybe Sötét szobámban a szél zenél A séta a falnál véget ér Unalomig ismert képeket Vetít az égre a képzelet Belőtt magának egy töltetet Elzúg egy meteor a föld felett Az ötletet tőlem lopta De én már leszoktam róla Hogy szkafander nélkül Repüljek vele turistaként a holdra ó ó a szép jövő Sajnos kifacsart citrom ó ó a földgolyón én már nem vagyok itthon ó ó néha jó néha rossz a vége ó ó egy léghajó némán zuhan a mélybe ó ó a szép jövő lassan kifacsart Citrom ó ó ezt a dalt már csak magamnak írom ó ó néha jó néha rossz a vége ó ó egy léghajó Némán zuhan a mélybe