Emese

Emese jött és megállt a gyógyszertárba' És arra várt, hogy a tudomány leszállítsa azt a szert Amitől jobban lesz és várta Egész nap, bedagadt a lába És késő lett És a "Vény nélkül" ablakból Kihajolt egy férfi és mondani kezdte Hogy: Emese! De ő közbeszólt erre, hogy Én csak egy gyógyszerre várok Hogy itt ne fújjon az a rossz szél És a fejére mutat, az ujján lángok Pattognak és csodát látott Az egész Lusta Kígyó Gyógyszertár Mert olyan szél lett, hogy a lángot Elfújta és aztán rángott Az arca, míg az ajtóig kísérték Emese, most már indul a buszod Menj haza szépen Látszik, hogy tudod Hogy meg vagy bolondulva S holnap ne gyere újra Ne gyere újra! Emese, most már indul a buszod Menj haza szépen Látszik, hogy tudod Hogy meg vagy bolondulva S holnap ne gyere újra Ne gyere újra! Emese, most már indul a buszod Menj haza szépen Látszik, hogy tudod Hogy meg vagy bolondulva S holnap ne gyere újra Ne gyere újra! Emese, most már indul a buszod Menj haza szépen Látszik, hogy tudod Hogy meg vagy bolondulva S holnap ne gyere újra Ne gyere újra! Emese, most már indul a buszod Menj haza szépen Látszik, hogy tudod Hogy meg vagy bolondulva S holnap ne gyere újra Ne gyere újra! Ne gyere újra! Ne gyere újra!