Pardon

Nem akarom, hogy sírj, tudom, hogy mi a baj Nem hagyom, hogy jöjjön több zivatar Nem akarom többé azt, hogy fájjon Így hát most azt mondom, hogy pardon Pa-Pa Pa-Pa-Pa Pardon Pa-Pa Pa-Pa-Pa Pardon Pa-Pa Pa-Pa-Pa Pardon Pa-Pa Pa-Pa-Pa Pardon Fogd be, most én beszélek, fogd be Nem kell az az álarc, dobd le A megbocsájtás számít Amikor az élet a vitáink vízébe dob be Ez a melóm nem hobbi Az indulatokat próbálom fogni És ha baj van, beszéljük meg Mert én nem akarom a szőnyeg alá bedobni Sajnálom, ha bántottalak, pedig nem is volt okom Sok a gond velem tudom, folyton fortyogom Mert sokszor nem gondolkodom Csak cselekedek mielőtt megfontolom Az a párbeszéd tenger Amiben háborog mind a két fél De én mosolyogni szeretnék reggel Így megbocsájtanék, ha te kérnél Nem akarom, hogy sírj, tudom, hogy mi a baj Nem hagyom, hogy jöjjön több zivatar Nem akarom többé azt, hogy fájjon Így hát most azt mondom, hogy pardon Pa-Pa Pa-Pa-Pa Pardon Pa-Pa Pa-Pa-Pa Pardon Pa-Pa Pa-Pa-Pa Pardon Pa-Pa Pa-Pa-Pa Pardon Pardon, én szúrtam el, pardon De megszakad a szívem, ha látom Hogy pont azt, aki ilyen közel áll hozzám Azt feleslegesen megbántom Mint egy vulkán, úgy tör ki A harag a szemünket megtölti De dumáljunk, ne várjunk Hogy a sebeket az idő majd úgyis összeölti Tudom van, amikor megakadnak A szavak a torkodon De én nem akarok rágódni a gondokon Ezért most arról gondoskodom Hogy túllépjünk a fájó pontokon Mert a veszekedés megfojt Azt akarom, hogy ne legyenek balhék Emlékszel amikor még nem volt? Bocsáss meg, még mielőtt meghalnék Nem akarom, hogy sírj, tudom, hogy mi a baj Nem hagyom, hogy jöjjön több zivatar Nem akarom többé azt, hogy fájjon Így hát most azt mondom, hogy pardon Pa-Pa Pa-Pa-Pa Pardon Pa-Pa Pa-Pa-Pa Pardon Pa-Pa Pa-Pa-Pa Pardon Pa-Pa Pa-Pa-Pa Pardon