Milyen csinos kő
A szemüvegem mellett
Az éjjeliszekrényeden a víz még reszket
Latex illata száll a levegőben
Önjelölt istennő
Teafiltert válogatva
Aszcendensekről mesél, és bizonygatja
Ez az ásványok gyógyító energiamezője
Hogy jönnék én ahhoz
Hogy nevessek, ha azzal számol, egy kvarckristály
Védi meg majd a ráktól
Mikor délután még nem ismertük egymást
Hát, mit tehetnék?
Bólogatok és aházok
A háttérzene dallamára disszociálok
Két vadidegen, soha többé, az illat is elszállt
Annyira kibaszott furcsák az emberek
Azt mondják, Paul McCartney halott
Mindenkit becsapott
És a laposföld túloldalán
Öntik a forró 5G-t fülünkbe
Míg mi úgy táncolunk, ahogyan ők fütyülnek
Te ezen nevettél
És mesélted rám kontrázva
Hogy hogyan vertél szét egy lakást Barcelonában
A taxisnak azt hazudtuk, hogy három gyerekünk van
Ő meg elhitte
Vagy lehet, le sem szarta
Én a kapualjba érve lettem biztos abban
Hogy megérkeztem, végre megérkeztem, végre megérkeztem, ah
Annyira kibaszott furcsák az emberek
Te is és én is, valakik mégis
Egymásnak teremtettek
Azt mondják, Paul McCartney halott
Mindenkit becsapott
És a laposföld túloldalán
Öntik a forró 5G-t fülünkbe
Míg mi úgy táncolunk, ahogyan ők fütyülnek
Nem kellenek pár órás zárójelek
Nem kellenek felnőtt éjszakai játszóterek
Vége, vége, fuss el véle!
Ez az ezeregyéjszakás meséjének vége
