VOLT PÁR ALKALOM

Volt pár alkalom, de már nincs mit mondanom

Megtettem mindent én, hogy te boldog legyél

De most már jól tudom, nem lesz több alkalom

Hogy elmondhassam én, hogy mennyire szeretném

Nincsen arra szó és nincsen alkalom

Mit adhatnék neked, de mégis tagadom

Egy álom küldte őt, s tán délibáb csupán

De a szívem szaggatja a lány

Mondd, miért pont ő, miért nem akárki más

A legszebb tévedés a koporsóba zár

Mit jelent neked, ha a szívem odaadom

Ha nem lesz alkalom

Volt pár alkalom, de már nincs mit mondanom

Megtettem mindent én, hogy te boldog legyél

De most már jól tudom, nem lesz több alkalom

Hogy elmondhassam én, hogy mennyire szeretném

Ellök magától, de mint a mágnes, vonzó

Másnak nem tökéletes, de nekem pont jó

Ritka, mint a gyémánt, hiányzik a szép szád

Nekifutunk százszor, de lerágtuk a témát

Mennyi jó, de dominált a rossz

Benézek a városba, csak kocsikázgatok

Ez vagyok már, ismersz, vágom sok az gikszer

Tudom, hogy csibész vagyok, de szerettelek, hidd el

Szívemben a láng ég, sosem tagadom

Nem játszom szerepeket, csak magamat adom

Elárulom baby, hogy csak veled akarom

De erre nem biztos, hogy lesz már alkalom

Volt pár alkalom, de már nincs mit mondanom

Megtettem mindent én, hogy te boldog legyél

De most már jól tudom, nem lesz több alkalom

Hogy elmondhassam én, hogy mennyire szeretném

Most szálljunk szabadon, mint a nyári szellő

Hogyha beborul az ég, ne keljen nekünk ernyő

Mert néha azért, az igazat megvallva

A napunk betakarva akad egy-két felhő

De hát ez van, hadd legyen

Az idő múlásának, hogyha kell, én felverem

Minden pillanatot megélek én szüntelen

A progresszív jelem is szűri nekem

Kell még ez az egész, hogyha bele nézek

A csukott szemű ember él, a nyitott pedig téved

Felveszem a telóm és beleszólok: téves