Nem Tudom!

Nem tudom, hová kéne mennem, nem tudom, honnan jövök Nem tudom mitől félek így, ha most már lassan felnövök Nem tudom hány éves vagyok, négy éve azt mondom, hogy húsz Hét éve sokkal szebb volt minden, minden álom visszahúz Nem tudom miért hiányzik így, ha akkor nagyon gyűlöltem Nem tudom mit gondolnak rólam, és hogy mi lett belőlem Nem tudom olvastátok-e, amit a padba karcoltam: Zenekarnevek, számok és, hogy egyszer én is itt voltam Miért tudok túl sok mindent, miért nem értek semmit sem? Miért kell mindent látnom csak azért, hogy elhiggyem Hogy tényleg szép és jó az élet, tényleg megvan mindеnem? Én tudom, látom, hallom, értem, valamiért mégsem úgy érzеm Azóta eltelt jópár év, de nem leszek már szabadabb Nem leszek felelőtlen gyerek, nem bontok már falakat Amiket téglának hittem, pedig kartonpapír volt mind Azt hittem borzasztó ott bent, pedig még rosszabb itt kint Nem, nem, nem, nem tudom, hogy nem, nem, nem tudom Hogy nem, nem, nem tudom, hogy nem, nem, nem tudom Nem, nem, nem, nem tudom, hogy nem, nem, nem tudom Hogy nem, nem, nem tudom, nem tudom, hogy nem tudom Hogy Miért tudok túl sok mindent, miért nem értek semmit sem? Miért kell mindent látnom csak azért, hogy elhiggyem Hogy tényleg szép és jó az élet, tényleg megvan mindenem? Én tudom, látom, hallom, értem, valamiért mégsem úgy érzem Miért tudok túl sok mindent, miért nem értek semmit sem? Miért kell mindent látnom csak azért, hogy elhiggyem Hogy tényleg szép és jó az élet, tényleg megvan mindenem? Én tudom, látom, hallom, értem, valamiért mégsem úgy érzem Nem, nem, nem, nem tudom, hogy nem, nem, nem tudom Hogy nem, nem, nem tudom, hogy nem, nem, nem tudom Nem, nem, nem, nem tudom, hogy nem, nem, nem tudom Hogy nem, nem, nem tudom, nem tudom, hogy nem tudom, hogy