Mint Egy Jel

Talán porrá lesz minden De az ami kell Néhány pillanat megmarad Nem múlik el A lényeddé válik Csak a sír veszi el Amíg élsz, amíg vagy Beléd ég mint egy jel Egyszer majd valamikor, vagy épp talán A legeslegutolsó földi éjszakán Megértjük mit jelent az: emberré lenni Mennyire tudjuk magunknál is jobban Az életet szeretni Tök mindegy ki vagy, mit gondolsz magadról Egy nehéz helyzet többet elmond mindarról Hogy mit rejt a szíved Azt, hogy hova húz (hova húz) Látod a lelket is, vagy csak a húst?! (csak a húst) Látod az értéket, vagy csak a pénzt?! (pénzt, pénzt) Érted az értelmet, vagy csak az észt?! (Nézd) Sok ember magányos, magától menekül Sok ember közt is lehet egyedül Nem ismered a jövőt Nem láncol le a múlt Te vagy az út Amit az jár végig veled Aki adni sose fél, aki nem hibákat keres Önzetlenül, csak szeret Pusztán azért mert élsz Nem látod még a jövőt Lehet elvakít az út Ha sötét a múlt De azt vakon felismered Aki úgy ad ahogy kér Aki nem hibákat Önzetlenül csak szeret Pusztán azért mert élsz Sok ember jön-megy míg a bőrödben élsz És bár mind értékes, de nem mindenki ért Aki a lényeddé válik, csak a sír veszi el Amíg élsz, amíg vagy beléd ég mint egy jel Érted, hogy mindenki és minden Egy (egy) Vagy neked ez most még tökmindegy?! (mindegy) Látod a lelket is vagy, vagy csak a húst (csak a húst) Változni is tudsz, vagy csak úgy elavulsz?! (Elmúlsz) Érzed az otthont, vagy nem látsz csak házat?! (Még hányat?) Út is tudsz lenni, vagy te folyton csak lázadsz?! (Belefáradsz) Hálás vagy mindenért, vagy még valamit vársz? (vársz, vársz) Szerelmed vár otthon, vagy-vagy csak egy társ?! Sok ember közt akad aki nem menekül magától Nem is lesz soha egyedül Nem ismered a jövőt Nem láncol le a múlt Te vagy az út Amit az jár végig veled Aki adni sose fél, aki nem hibákat keres Önzetlenül, csak szeret Pusztán azért mert élsz Nem látod még a jövőt Lehet elvakít az út Ha sötét a múlt De azt vakon felismered Aki úgy ad ahogy kér Aki nem hibákat Önzetlenül csak szeret Pusztán azért mert élsz Nem ismered a jövőt Nem láncol le a múlt Te vagy az út Amit az jár végig veled Aki adni sose fél, aki nem hibákat keres Önzetlenül, csak szeret Pusztán azért mert élsz Nem látod még a jövőt Lehet elvakít az út Ha sötét a múlt De azt vakon felismered Aki úgy ad ahogy kér Aki nem hibákat Önzetlenül csak szeret Pusztán azért mert élsz Porrá lesz minden De az ami kell Néhány pillanat megmarad Nem múlik el A lényeddé válik Csak a sír veszi el Amíg élsz, amíg vagy Beléd ég mint egy jel