Felemel

Felemel Egy régi fénykép úgy döntött, hogy földre hull Apám arcán egyszerű derű Nem volt ő se szent, egyszer fent és egyszer lent Az élet mégis úgy tűnt gyönyörű Csak énekelt és egy szót sem értett latinul De kért, hogy higgyem el ha érdekel Hogy meghívja a bajt, aki térdet sose hajt A szívét sem emelheti fel, csak az, aki mást is felemel Apa látod, mivé tesszük a világot, nem hiszem el A hiányod arra tanít, legyek én, aki mer Te is látod, mivé tesszük a világot, nem hiszem el A hiányod arra tanít, a teher engem is felemel Felelemel Az álmaimba éjjelente visszatér Nem fogja már régen a kezem Nem is szól csak int, aztán eltűnik megint Mikor azt kívánnám, maradjon velem A sötét ég előtt az arca fal fehér A tenyerében parazsat hozott Ő előttem jár és a túloldalon vár Hogy meg ne fagyjak én ha átjutok A földre omlanak a csillagok Apa látod, mivé tesszük a világot, nem hiszem el A hiányod arra tanít, legyek én (legyek én), aki mer (aki mer) Te is látod, mivé tesszük a világot, nem hiszem el A hiányod arra tanít, a teher (a teher) engem is (felemel) felemel Felemel Ha az élők alusznak Éberek a halottak Ha az élők alusznak Éberek a halottak, oh-oh Apa látod, mivé tesszük a világot, nem hiszem el A hiányod arra tanít, legyek én, aki mer Te is látod, mivé tesszük a világot, nem hiszem el A hiányod arra tanít, a teher engem is (felemel) felemel