Végtelen

Bárcsak olyan végtelen lenneTizennyolc voltam még gyerek tánDunakanyar volt nekem az óceánÉn voltam a király a vidékenJött egy lány pedig nem kértemFéltem tőle ő nagyon másEllentétek közt vonzódásEgy életre megtanultam Mit jelent a belédbolondultamBárcsak olyan végtelen lenne mint a Duna szép nyári esteBárcsak olyan végtelen lennél hibáimmal átölelnélBárcsak olyan végtelen lenne mint a Duna szép nyári esteBárcsak olyan végtelen lennél mint akkor ott a kék víznélBárcsak olyan végtelen lenneBarna volt és nem hallott nemetMai napig hallom ahogy nevetKéz kézben néztünk az égreElmentek a többiek végreKetten maradtunk a kék vízenCsillogott a hold és az én szívemMajdnem eltépte az éjszakaEgy szó maradt csak: a vágy szavaBárcsak olyan végtelen lenne mint a Duna szép nyári esteBárcsak olyan végtelen lennél hibáimmal átölelnélBárcsak olyan végtelen lenne mint a Duna szép nyári esteBárcsak olyan végtelen lennél mint akkor ott a kék víznélBárcsak olyan végtelen lenneVolt ott pár igazán jó napunkÉn nagyon hittem benne hogy jók vagyunkElmondom minden lánynak ki engem elátkozott:Hogy a szívem majd megállt érted úgy dobogottÚgy dobogottÚgy dobogottÚgy dobogottÚgy dobogottBárcsak olyan végtelen lenneBárcsak olyan végtelen lenne mint a Duna szép nyári esteBárcsak olyan végtelen lennél hibáimmal átölelnélBárcsak olyan végtelen lenne mint a Duna szép nyári esteBárcsak olyan végtelen lennél mint akkor ott a kék víznélBárcsak olyan végtelen lenne