Valahogy a szomorú részem az ember
Valahogy a boldog elszökik reggel
Álló utasok fogják a tervet
Hogy nem esik senki már szerelembe
Felejthetetlen, kereshetetlen
Nem ésszel ittam
Nem vagyok kedves
Fotelbe ültet, az öreg kor engem
Papucsom a páros, a páratlan elme
Pedig ugyanúgy hívlak most is
Ugyan azon a nyelven
El szakad a szó a számon és
Kiborul a szeszbe
Van még a pupillámon egy
Faragatlan herceg
Hintázik a tornácon, az
Eső elöl elmegy
Lecsukódik a szemem
Megágyaz az este
Tekintet nélküli álom vizeknek
Ereim a földbe, gyökeret vernek
Hajlik a hátam a földet keresve
Hajtják a kereket a kerék meg engem
Magamon kívül más értelemben
Sehogy se jó, mert nem ezt kerested
Sehogy se alkalmas, sehogy se testes
Pedig ugyanúgy hívlak most is
Ugyan azon a nyelven
El szakad a szó a számon és
Kiborul a szeszbe
Van még a pupillámon egy
Faragatlan herceg
Hintázik a tornácon, az
Eső elöl elmegy
Ereim a földbe, gyökeret vernek
Hajlik a hátam a földet keresve
Sehogy se jó, mert nem ezt kerested
Sehogy se alkalmas, sehogy se testes
Felejthetetlen, kereshetetlen
Nem ésszel ittam
Nem vagyok kedves
Fotelbe ültet, az öreg kor engem
Papucsom a páros, a páratlan elme
Pedig ugyanúgy hívlak most is
Ugyan azon a nyelven
El szakad a szó a számon és
Kiborul a szeszbe
Van még a pupillámon egy
Faragatlan herceg
Hintázik a tornácon, az
Eső elöl elmegy
