Anya, nem tudom mit mondjak
Elfáradtam, vagy csak
Már untat minden harc
És még van.
Csak hajtottam az álmomat
Igen
És addig küzdök egyedül
Míg ver még a szívem
Azt hitted, hogy ez könnyű
És csak játék az egész
De gondolj bele meddig harcolsz
És végül hova érsz
Kiben bízzak?
Mert a világ hideg
Te tudod, nem akarok
Megfelelni mindenkinek
Az életem leírom
Mindegy kinek
És ha elvennék a hitem
Én annál jobban hiszek
Én menekültem csak tényleg
Mert nem láttam mi a lényeg
Hogy a pusztítás az én magam vagyok
És nem is ez az élet
Én sokszor téptem a szíved
Amit tettem mindig hír lett
Mikor mások már aludtak
Akkor is én írtam a rímet
Anya, nem tudom mit mondjak
Elfáradtam, vagy csak
Már untat minden harc
És még van
Hogyha nem jönnék reggel
Elnyelt egy másik hely
De azt mindig tudnod kell
Én éltem
Sokszor majdnem
Elhagytam a reményt
Azt éreztem, hogy nincsen
Olyan ember, aki megért
A történetemből írtam
Egy regényt
Mert ahonnan mi jöttünk
Ott nem hallják meg a szegényt
Régen erre azt mondtam
Hogy nem értem
Amikor fent vagyunk
Vagy éppen a mélyben
Mivel a végéig megyek
És én megígértem
Mindegy a sötétben vagyunk
Vagy a fényben
Ülj ide mellém, kérlek
Nézzük, hogy táncol az élet
Ahogy járja a táncát
Fel fog kérni engem és téged
És néha majd úgyis párszor
Fáj minden csontod a tánctól
De ha másnap is járod
A sebed begyógyul, és akkor látsz jól
Anya, nem tudom mit mondjak
Elfáradtam, vagy csak
Már untat minden harc
És még van
Hogyha nem jönnék reggel
Elnyelt egy másik hely
De azt mindig tudnod kell
Én éltem
Kátyú az úton
Az is én vagyok
Ki is kerülhetsz
De akkor is ott maradok
Néha betemet az eső
Ahogy halad el
Nincs az az anyag
Ami előnyösen takar el
Voltam én mindennek a legalján
Most meg a tetején is unom már
Néha törmelékként lebegek
Semmi klisé, semmi közhelyek
Anya, nem tudom mit mondjak
Elfáradtam, vagy csak
Már untat minden harc
És még van
Hogyha nem jönnék reggel
Elnyelt egy másik hely
De azt mindig tudnod kell
Én éltem
