Ugyanitt várlak

Ez a hely még színes emlék A régi illatok, nagybetűs napok Hétvégén, órák után Egy kávéra jöttem csupán Ideköt a sok barát Szavaival sorban állt Ideköt, hogy láttalak Hogy megtaláltalak Fény követi az árnyat Mint vizet a habok Én ugyanitt várok rád, az időmből adok Rám mosolyog a hangod Bent gyújt tüzet Már nem emlékszem, milyen volt a világ nélküled Én már nem emlékszem, milyen volt a világ nélküled Én már nem emlékszem, milyen volt a világ nélküled Ez a csend más, neked sodrás Nekem sorsdarab, tört percünk megragad Az ölelés még halk ajándék Asztalok között a nap beköltözött Fény követi az árnyat Mint vizet a habok Én ugyanitt várok rád, az időmből adok Rám mosolyog a hangod Bent gyújt tüzet Már nem emlékszem, milyen volt a világ nélküled Én már nem emlékszem, milyen volt a világ nélküled Ideköt a reggelünk Visszatérünk, elmegyünk Ideköt, hogy láttalak Hogy megtaláltalak Fény követi az árnyat Mint vizet a habok Én ugyanitt várok rád, az időmből adok Rám mosolyog a hangod Bent gyújt tüzet Már nem emlékszem, milyen volt a világ nélküled Én már nem emlékszem, milyen volt a világ nélküled Én már nem emlékszem, milyen volt a világ nélküled