Kóbor Angyal

1. Fáradt vagy, és úgy érzed, hogy széjjel tép a szél, S a városban nincs egy hely hova hazamehetnél, A lány, akit elhívtál és el is ment veled, Eltűnt, pedig ráköltötted az utolsó pénzedet. R. Nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely. Nincs egy hely, ahova mehetnél, Nincs egy lány, nincs egy lány, akit szerethetnél. Nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, Nincs egy hely, ahol megpihenhetnél, Nincs egy lány, nincs egy lány, akit megölelhetnél. 2. Várótermek füstje marja a szemed, Ahova elmennél, oda drágán adnak jegyet. Megőrülsz egy nőért, a bőröd is viszket már, A lelked is eladnád, ha egy ágyhoz juthatnál. R. Hé kóbor angyal, mindig alulmaradsz, Csak akkor nyerhetsz, ha magad ellen fogadsz. 3.Nincs neved, nincs címed, senkit nem érint, hogy vagy! Vajon ki tudta eddig megjegyezni arcodat? Angyal zuhan tépett szárnnyal a farkasok közé, Gyilkos álruhában jársz, de az arcod az áldozaté! R.