Messze még és ismeretlen
A hely, ahonnan hívtál engem
Várnod kell, én indulnék
Kezemben a fényképeddel
Ez a gyűrött mosoly vár ma éjjel
Tűrhetetlen szenvedély
Végtelenbe futnak a fények
Elmosódó halvány színek
Mégis látlak már
Téged látlak mindenkiben
Nem találtalak senkiben
Másból ennyi már elég
Még közelebb minden perccel
Még gondolatban se engedj el
Ébren tart az út feléd
Végtelenbe futnak a fények
Elmosódó halvány színek
Mégis látlak már
End
