Ülj le mellém

Ne hagyd, hogy összezavarja az elmédet Az az összeesküvés elmélet Hogy mindent valami sötét erő irányít Mert a valódi erő áthat mindent És senkinek sem árt, még ha A remény fénye most nem is nagyon világít Ez itt az illúziók világa És nem az érzékszervek hibája Hogy nem látni az erdőt a fától De ha mindig előre mutatva indulsz el Nem állhat az utadba semmi Nincs késő megváltozni mától És ahogy a napra a napok Úgy telnek az évre az évek De itt marad neked a gitár majd Meg ez a dob meg az ének Mindenhol jó, de a legjobb Mégiscsak ott lesz Ahol majd együtt lehetünk Te és én Mindenhol jó, de a legjobb Mégiscsak ott lesz Ahol majd együtt lehetünk Te és én Ez itt az illúziók világa És nem az érzékszervek hibája Hogy nem látni az erdőt a fától De ha mindig előre mutatva indulsz el Nem állhat az utadba semmi Hagynod kell, hadd menjen magától minden Ahogy a napra a napok Úgy telnek az évre az évek De itt marad neked a gitár majd Meg ez a dob meg az ének Mindenhol jó, de a legjobb Mégiscsak ott lesz Ahol majd együtt lehetünk Te és én Mindenhol jó, de a legjobb Mégiscsak ott lesz Ahol majd együtt lehetünk Te és én Az Atlantitól a Csendesig Néha a zaj, néha meg a csend esik jól Lehetek bárhol Az Északiról a Délire Az se baj, ha csak délre ér ide Csak adjon valami életjelet magáról Na gyere, adj valami életjelet Mindenhol jó, de a legjobb Mégiscsak ott lesz Ahol majd együtt lehetünk Te és én Mindenhol jó, de a legjobb Mégiscsak ott lesz Ahol majd együtt lehetünk Te és én Mindenhol jó, de a legjobb Mégiscsak ott lesz Ahol majd együtt lehetünk Te és én Mindenhol, mindenhol, mindenhol jó De a legjobb Mindenhol, mindenhol, mindenhol jó De a legjobb Mindenhol jó de a legjobb Mégiscsak ott lesz Ahol majd együtt lehetünk Te és én Szavakkal mennyit kéne még mondanom Hogy gyere és ülj le mellém