Köszönet

Éppen átfordultam a másik oldalamra, Amikor üzentek, Hogy a 2/4-es lépcsőházban többen is tüzelnek, De nem a katonák, Hanem a gyengébbik csapat, Kinek kapóra jönne egy kapcsolat. És benne voltál TE is a körben, Valami ismeretlen ölben. Hát köszönjük meg az utolsó pohár bornak, Hogy összehozott minket az utókornak. Nem tudhattuk, hogy mire iszunk előre, Egy ártatlan korty volt és nézd mi lett belőle. Most a pillanat erejével mindenünk ki van bélelve, Egy nem tervezett összetekintés, mi nem tudtuk, Hogy egy életre, megváltoztat mindent körülöttünk, Mire rájöttünk, kicsit megöregedtünk. De csak egy pohár kellett hozzá, Hogy egy perc alatt felnőjjünk. Refrén 1X Pedig tervünk nem volt más, Csak együtt lenni, míg a többiek ránk szólnak, De látták, hogy kezdődik valami, S folytatódni fog holnp. Refrén 2X