Jelenés

Volt egy álmom, egy szörnyű látomás Most is érzem, századszor élem át Nem értem, miért Tényleg nem értem, miért nem lépem át Hidd el, láttam a háborút Csillagok égtek el, és mindenre sötétség borult Eltiport imák Megtört, megölt ölelés maradt csak nyomán Láttam nevetést szörnyű helyeken Égi jelenést szétlőtt tereken Mennyi zokogást, féltve ölelést Ott voltunk te meg én Láttam magamat, szívem csatatér Égi seregek harcát lelkemért Hangos zokogást, sírva ölelést Ott voltunk te meg én Egy álom, én láttam a lángokat A sorstalan életet Az elrabolt gyermeki álmokat Suttogó remény halk lépteit elnyeli a némaság Nincs szó leírni e szenvedést Az életet érteni egy élet is kevés Nézz körül és lásd! Lehet, hogy régebben a rémálomból élsz Láttam nevetést szörnyű helyeken Égi jelenést szétlőtt tereken Mennyi zokogást, féltve ölelést Ott voltunk te meg én Láttam magamat, szívem csatatér Égi seregek harcát lelkemért Hangos zokogást, sírva ölelést Ott voltunk te meg én Lásd, ahogy rád ragyog az ég Ahogy könnye hull Szállj fel az angyalokkal S lelked ne vakítsd el Lásd, amit nem szeretnél Élj, ahogy bennem élsz A múlt sebeit ne tépd fel És könnyed ne takard el Láttam nevetést szörnyű helyeken Égi jelenést szétlőtt tereken Mennyi zokogást, féltve ölelést Ott voltunk te meg én Láttam magamat, szívem csatatér Égi seregek harcát lelkemért Hangos zokogást, sírva ölelést Ott voltunk te meg én Láttam nevetést szörnyű helyeken Égi jelenést szétlőtt tereken (hey, hey) Mennyi zokogást, féltve ölelést Ott voltunk te meg én, ó