Egyszer Véget Ér

Egyszer véget ér a lázas ifjúság Egyszer elmúlnak a színes éjszakák Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár Ami elmúlt, soha nem jön vissza már Egyszer véget ér a lázas ifjúság Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább És az állomáson állunk, ahol integetni kell De a búcsúra csak pár ember figyel Egyszer véget ér a lázas ifjúság Egyszer elmúlnak a színes éjszakák Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár De a szívünk addig új csodára vár Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk Talán abban van az utolsó remény Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény! Egyszer véget érnek múló napjaink Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk De még addig mindent újra kezdhetünk! Da-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la Da-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la Da-ra-la-ra-la-ra-la-la Da-ra-la-ra-la-ra-la Na-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk Talán abban van az utolsó remény Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény! Egyszer véget érnek múló napjaink Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk De még addig mindent újra kezdhetünk! Da-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la Da-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la Da-ra-la-ra-la-ra-la-la Da-ra-la-ra-la-ra-la Na-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la Da-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la Da-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la Da-ra-la-ra-la-ra-la-la Da-ra-la-ra-la-ra-la Na-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la Da-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la Da-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la-ra-la Da-ra-la