Tél

Ha a tél közeleg, te is gyere közelebb Fogd meg az álmainkat, majd én ideszögelem A borospoharamat magamhoz ölelem És rá csókot lehelek, legalább fűt a szerelem Kár, hogy nem láttuk hamarabb Hogy hamu lesz a fa alatt És nem leszek szabadabb, csak fújom a parazsat A fekete éjjel ma is füsttel lakik jól Az óra alig jár, a rádió alig szól Tudom, hol van a takaróm vége De nem tudom, hogy meddig takarom még Ha üvöltenék is az égnek Nem hallaná meg, csak a szomszéd Nem látom a kút mélyén lenn A jövőm és az út szélén sem Talán az otthon melеgében Elmerült az örök felеdésben Nekünk nem maradt, most már semmi Nem akartam gonosszá lenni A tűzre csak rossz fát tenni De így nem fagyunk bele Ez csak az évtized tele Ez nem lesz mulatós, mínuszban a mutató A hütő is üres, mint a jeges Lupa-tó Ha tehetném, én is téli álmot aludnék Szólj, ha majd vége és ha nincs hazudj még Amíg állok naívan, a huzatos nappaliban A pislogó gyertyaláng mögött nem túl stabilan Azon tűnődöm el, hogy ma egyek vagy igyak És, hogy a feltörő emlékek milyen gyerekkoriak Tudom, hol van a takaróm vége De nem tudom, hogy meddig takarom még Ha üvöltenék is az égnek Nem hallaná meg, csak a szomszéd Nem látom a kút mélyén lenn A jövőm és az út szélén sem Talán az otthon melеgében Elmerült az örök felеdésben Nekünk nem maradt, most már semmi Nem akartam gonosszá lenni A tűzre csak rossz fát tenni De így nem fagyunk bele Ez csak az évtized tele